Menjünk le délre!

vagy északra? nu, utazunk az tuti :-) Ez egy utinaplo a deli felteken valo csavargasrol es van egy kulon fotogaleriank: http://www.flickr.com/photos/7773759@N02/

kedd, október 31

Tovabb

Meg ket het Sydneyben, es indulunk tovabb. A nagy voros sziklat kihagyjuk, mert rengeteg ido es penz, es vegul 9 helyett csak 3000 kmt fogunk buszozni :) 14-en elrepulunk Cairnsbe, ott meg probalunk 2 hetet farmon dolgozni, vagy onkentes munkat vegezni. Aztan 3 het alatt le Melbournig busszal. 1 het Tasmania, aztan mar vege is a vizumban megadott 3 honapnak! Olyan hatalmas ez az orszag es rengeteg a latnivalo, mindenkepp vissza kell jonnunk egy eszaki es nyugati reszeket bejaro utra :)
Ausztralia terkep

vasárnap, október 29

Jaj!

Meghalt Bence Gyorgy, aki az egyik legjobb tanarunk volt...
http://index.hu/kultur/pol/bence1029/

szombat, október 28

Shit happens

A heten egy szalloda parkolojaban levo mosoba szamuztek, ahol egyedul vagyok, senki sem csesztet, luxus autok jonnek mennek, es free kave van a konyhan :) Eddig csak halvany fogalmam volt a 65-os Mustangrol. Olyasmi, amit az ember lát a TV-ben, vagy elvetve lat egy-egy darabot, es akkor, jo esetben megbámulja. Tegnap megtapasztaltam a mítoszt. Bordo. Manual. V8! Gyonyoru. Rettenet. Egy pillanatig csak hallgattam, kozben a zsigereimben ereztem azt a brutalt, ami alattam dohog. Adrenalin szintem az egekben. Aztan lassan, NAGYON LASSAN, leparkoltam egy tagas helyen - mar ha van ilyen egy parkolohazban. Aze egy kover gazt kapott az egynesben :)
A tobbi - M3 BMW, 645ic/M3 BMW Individual series, MX5, Sport Range, Lexus, AMG Merci, Jaguar X type - osszesen 12, ami ma kezem alatt volt, a CSAK vas kategoriaban vegezte egy ilyen kezdet utan.
Egy a kelletenel nagyobb gazfroccs volt a masik mosoban is. Ennek eredmenyekeppen Raul, a sherpa orszagbeli (Nepal) srac egybol ket autot is lezuzott. Sajna Petra is benne volt a dologban - o iranyitotta kintrol. Course a ceg nem fizeti az ilyen karokat. (A tulajokrol, es az emberi mivoltrol majd lesz egy kulon topic).
A felelosseget fele-fele aranyban merik (spec sztem ez baromsag, en is leszarom azt, aki iranyit, ha nem vagyok biztos magamban). Konnyen jott, konnyen megy alapon, bukunk nemi casht, kb egyikunk egy heti keresetet. A dolog pozitiv oldala, hogy Petra azzal a lendulettel skippelte a melot, es a tortentek utan azonnal felmondott - errol egyekent pont egy nappal elotte beszeltunk. Marad a nyugis, nehany oras ettermi meloja, aminek en speciel kifejezetten orulok + nemi bebiszitteles.Holnap szabadnap, sokaig alvas, papucsban csattogas es szerintem nehany kepet is csinalunk. Most meg elfutunk sorozni :o)

hétfő, október 23

Szabadnap

ManlyVegre szabadnapot kaptunk, es nem kellett orara kelni. Viszont a belso idoerzek jol mukodik, igy 6-kor keltunk, csak Erichnek sikerult visszaludni 2 orara... A reggeli eso altalaban jo hir, mert azt jelenti, hogy keves kocsit kell mosni, ma viszont elszomorodtam, hogy tengerpart helyett muzeumba "kell" menni. Vegul hideg, de napos ido kerekedett, es Marcsival a kormanyzoi haz meglatogatasa utan komppal elmentunk Manlybe. Ahogy a komp kifordul a kikotobol elhalad az Opera elott, latszanak a felhokarcolok es a Harbour Bridge, ez nagyon szep latvany.
Manly igazabol egy felsziget, hosszu homokos stranddal, menedzsment foiskolaval es a vegeben egy nemzeti parkkal. A strandon csak a labunkat dugtuk be a hideg vizbe, aztan elsetaltunk a suli kertjeben levo borkostolora. Kimelegedve es jokedvuen elkalandoztunk a nemzeti parkban, talaltunk egy kicsi homokos tengerpartot, pingvineket viszont nem lattunk, pedig elvileg vannak.

péntek, október 20

Jelentem...

... mister Lebovszki koszoni jol van. Atkoltozott Sydneybe, a kontoset lecserelte egy kekre, es lett ket dalmataja is. A papucs maradt, mert az meg ugy imidzs :)

hétfő, október 16

Nemek harca

AdamEbben az elso egy-másfél hónapban azt tervezem, hogy full time dolgozom. Ez általában napi 8-10 órát jelent, ami az elso héten húzós volt, de most már csak kellemes fáradság van rajtam a nap végén. Talán az is közrejátszik, hogy hirtelen alap emberré léptünk elo, vagyis mi nyitunk reggel, és olyankor azért van egy kis nyugi, az egyébként kaotikus napban - a koránkelés nem az én mufajom, szóval lehet, hogy csak alszom még olyankor.
Aztán ha már végképp beköszöntött a nyár (most még csak 28 fok van napközben:) megpróbálok átvándorolni napi 4-6 órára, vagy csak heti pár napra.
Ugyhogy, sorry csajok, de a jelelegi élmények leginkább kocsikra, váltókra, ülésekre és szinekre szoritkoznak. A fehér totális utálata, az automata váltó kedvelése - mert kuplungoljon akinek 8 anyja van, miközben 3-4 kocsi között ide-oda toszogat egyet, 10-10 centiket sasszézva, a Subaru Liberty ülésének imádata - ennél már csak az anyaméh öleli jobban körül az embert, és még a fejtámasz is a tarkódra simul, a Honda kisbusz családraszabott ötletessége, az összes európai autó Holdenesitési hülyesége - ilyenek mint Holden Astra, Holden Swift, meg minden, aminek otthon bal oldalon van a kormánya, és ezek a szerencsétlenek nem is tudják hogy az igazából nem is az a kocsi amiben ülnek. A pösti nagydarab machokon való nevetgélés, mert király az a nagy kocsi (értsd terepjaró BMW, meg Rover, meg Porsche Cayen), de az itteni 4-6 ezer köbcentis Hummer gyalázó dögöknek az államig ér a motorházteteje, és szinte csak anyukák használják öket, talán mert egy ilyen tankban célhoz is érnek a gyerekekkel. A DB9 Aston Martin meg szimplán tökéletes.
Noies ellenpont, írok kicsit a konyhai tapasztalatokról. Csütörtök óta felszolgálok egy hotel büfé-éttermében, végre egy laza meló. Minden vendég a pultnal rendel és fizet, aztán vagy kivisszük a kész kaját, vagy kap egy "buzz"-t es akkor odacsörgünk neki, hogy jöjjön érte. Néha felszolgálunk rendesen, ezért megtanultam 3 tányért vinni, 2 bal és 1 jobb kézben. Nincs egyenruha, csak egy falatnyi fekete kötény, totál olyan a hangulat, mint a filmekben :)
A mosogatógépbe pakolásnál segíteni kell, és megint rájöttem, hogy a konyha a legjobb hely a világon. Egyszeruen csak tök jó ott lenni, látni ahogy készülnek a szép, sok salátás ételek.
A tisztaság kérdésében nagyon lazák az ausztrálok. Mint az autómosóban a gozborotva, itt is az ero a hatalom, leginkább zuhannyal kerül le a dzsuva a tányérokról. Aztán minimális! mosogatószer, öblítés és kész. Az evoeszközöket ezek után egy szinte feketére koszolódott ronggyal kell polírozni : A kedvenc feladatom pedig a következo: szalvéta átlósan letesz, rá 1 kés és 1 villa, szalvéta fel, sarok behajt, teker, csücsök a pohárban bevizez, ragaszt, voilá :) Teljes meditáció ezt csinálni 20 dolláros órabérben :)

szerda, október 11

Edem

AdamAz automosót futtató házaspár kisebbik fiára vigyázok minden nap. Adam 1 éves, nagyjából már tud járni. Még nem beszél, a nevén kívül eddig csak azt értettem, hogy 'car' :) Elso nap még a bevásárlóközpontban tologattam, meg a szembenlévo parkban néztük a kacsákat. Tegnap már hazavittem, 16 perc babakocsi-ralli, és amíg aludt, addig a szoba elott, a lépcso tetejénél olvastam. Mivel az angol repertoárom kimerül a London Bridge éneklésében, így magyar dalokkal szórakoztatom szegényt. Ma megnyertem a bátyust is, aki már beszél, de kb a felét értem csak :D Teljesen lenyugöztem az Eurodisneylandes fényképekkel. Az külön izgi volt, hogy ezek ketten egymásra is veszélyesek... kapom a türelemleckéket rendesen :)

vasárnap, október 8

6 nap

Sydneyben jóval gyorsabban sikerült a létfeltételeket megalapozni, mint a Paris. Végül is 6 nap alatt lett meló, és négy alatt lakás is. Utóbbi vicces volt, mert kicsit hasonlított a párizsi feelingre, mikor nem értettem semmit abból, amit a franciák gagyogtak a telefonba. Most ugyanez volt, csak Petra passzolta le a telefont némi homlokráncolás után.
Az elso igazi automosó challenge munkanap utáni tapasztalatok röviden a következok: 25 perc alatt (ez a szintido) kivül-belül lemosni egy kocsit, nem is olyan egyszeru. Mondom egy kocsit - értsd egy benga nagy Mercit, kenguru gázolos Pajerot, vagy egy V8-as Holdent. Utóbbi egyébként nagy kedvencem, mert egy nagy iv az egész vas. Tömör brutalité. Fehér kocsit meg csak az vegyen, aki mosóba viszi :)
Kepek

szombat, október 7

Egyenruha

Erich tegnap 13 orat pakolt az automosoban, ma nyitottak. En is dolgozhatok ott, a kocsik atvetele, milyen mosas lesz, stb. Kozben ma volt a Subway Broadway-ben is az elso nap, kellemes lassusag jellemi a parizsihoz kepest. Szoval egy het utan ugy tunik beindulnak a munkaugyek, hurcoljuk az egygenpolokat es a baseballsapkat minden nap :)

Sydney városnézés

Sydney OperaMa elindultunk városnézésre, aztán Erichet behivták dolgozni, én meg mentem és elintéztem a vizumomat. Kaptam kézzel írt, ragasztós vízumot az útlevelembe, bár ezzel még gond lesz az ország elhagyásakor az ügyintézo szerint. Még így is jobbak az esélyeim a magyarázkodásra, mintha csak egy olyan lenne, ami október 30-án lejár.
Városnézésre végül az 1981-es Panoráma útikönyvvel indultam. Az elso célpont az opera volt. Nem sütött a nap, de messzirol így is csillogtak a nagy kagylók és a járda az egész környéken. 1954-ben pályázatot írtak ki az operaházra. Egy dán építész terve - Szimfónia betonból - gyozött. Olyan sokba került az építés, hogy 20 évig részben sorsjegyekbol finanszírozták. 1 órás idegenvezetéssel lehet belül megnézni, online vásárló és koránkelo (10h elott) diákoknak 11AUD. Egy koncertre a jegy 32, szóval ha lesz meló, akkor inkább jó lenne egy estét az Operában tölteni. Majd meglátjuk.
Hatalmas botanikus kert van a belváros keleti részén, pont az Operával szemben van az egyik bejárat. Az Elso Flotta fegyencei az Európából hozott magokkal farmot indítottak itt, aztán ebbol lett végül a kert. Van fuszeres rész, pálmaház, trópusi üvegház, egy csomó denevér meg hangos madarak. A kerten belül van a kormányzói palota, egy idegenvezetésre majd együtt visszamegyünk.
A felhokarcolók között meg akartam keresni a tozsdét, aminek van publikus része. Nem találtam meg. Lehet, hogy elköltözött az elmúlt 25 évben? :)
A következo érdekesség a St. Andrews anglikán katedrális, ami kívülrol elég egyszeru, de belül nagyon szép. Az anglikán gyarmati vezetés ezt a templomot a város szívébe építette, míg a katolikus katedrálisnak egy trágyadombot jelölt ki. Aztán ahogy a város terjeszkedett, lassan az a rész is kikupálódott, ma 2 parktól körülvéve sokkal jobban néz ki.

Egyre bovül a kívánságlista, hogy mi mindent kellene még megnézni/bejárni:
  • Kínai kert
  • Centennial Park
  • Bondi-Coogee tengerparti séta
  • átsétálni a Harbour hídon
  • Australia múzeum
  • Powerhouse múzeum
  • komppal át az állatkertbe
  • Olimpiai park
  • Manly
  • és Sydneyn kívül: Blue Mountains, Ku ring-gai Chase

Kingford Smith

Kingfordsmith, a Sydney reptér, egy pilótáról lett elnevezve, aki 1929-ben, 12.5 nap alatt repült el Angliába. A 70-es években, mikor az elso Jumbok elindultak, ez a távolság már csak 3 napig tartott, ma pedig "csupán" 20 óra netto repülés. Ez ido alatt, mig repülési ido harmadára csökkent, a turizmus a 70-es évekbeli, évi 10.000 foröl, évi 1 millióra emelkedett.

MVP: meló, vízum, piknik

Kis tiki-taki után, mára lebeszéltünk egy találkát Shelivel (ot 2003ban ismertem meg itt) és Orival (a barátja), akit csak az Indiában töltött 8 hónap során készült képekrol ismertünk.
De mindenekelött a vizumkérdést kellett rendezni. Reggel irány az "Immigration office", ahol negyed óra után sorra is kerültünk. Háromszor annyi ido és több ügyintézovel folytatott csevej után - mindez alatt folyt a nyomozás, hogy ki, mit és hol rontott el - abban maradtunk, hogy holnap reggel kell hívnunk oket, vajon már nyomtatható-e a vizum. Közben nekik be kell szerezniük az "overseas" rekordokat, amiket a reptéren igényelt vizum felülírt a rendszerükben! Szerencsére abban mindannyian egyetértettünk, hogy ez a vizum jar a Petrának, és meg kell kapnia. Na, majd reggel meglátjuk...
Már Párizsban felállítottunk egy olyan (empírikus alapokon nyugvó) tézist, hogy ha délig nem intézünk el csomó mindent, akkor annak a napnak lottek. A mai meghazudtolta önmagát, hiszen már majd 1 óra volt mire végeztünk a hivatalban. Irány a Paddies market, sikertelen papucsvadászat, aztán haza, kaja, fürdoruha, ha esetleg beesünk egy beachre Shelliékkel. Késtünk jócskán a taliról, van még ido alapon neteztünk kicsit, és beugrottunk egy Subwayba is, hátha ott is jol jönnek azok az overseas tapasztalatok. Válasz, nem, nem, de azért add meg az elérhetoségeidet. Irány Glebe, egy kellemes, sok caffes kerület, és kis vizparti pique-nique. Fél óra és csörög a manager, hogy hát o mégis csak tudja hogyan is lehet azt, amit egyébként nem lehet - turista vízumal dolgozni :) Szal csak ugorjunk be amint lehet - szombaton lesz Petra elso napja.
Innen futás két sarokkal arrébb, ahol 6ra volt egy rendez-vous-m meló ügyben - egy autómosóban, hehe. Szokásos kör, milyen vízumod van? (kérdi ezt egy már állampolgár szlovák faszi:) tagadhatatlan kelet-európiai akcentussal) turista! lehet azzal dolgozni? nem tudom! OK, akkor holnap délután tréning és másnap már mehet a meló. Na, ez eddig annyira cool, hogy még nem is akarjuk elbízni magunkat.

szerda, október 4

Chippendale

A Kings Cross környékén 2 diákszállót próbáltunk ki. Az elso kisebb helyen a szoba eleg lepattant volt, de sok közösségi teret hagytak. Kicsi konyha, a falon A4 papír: ne égesd el a pirítóst, mert a füstjelzo beindul és 300 dollár a büntetés. Ajaj, én mindig el szoktam égetni, most aztán végig szagolgattam, hogy kezd-e már odaégni :) Egy másik hostelben ingyen internet volt, így már kevesebb cuccal átmozdultunk. A legfelso emeleten kaptunk helyet egy 4 ágyas szobában, de a kulcsot elfelejtették odaadni! Lift nincs, Erich lement, a recós szabadkozott, majd mondta, hogy akkor nem kapunk szobatársakat, cool. Itt külön zuhanyzó is volt, tenyleg egesz normális volt minden. A kozos konyha antwerpeni emlékeket ébresztett bennem, már senki sem tudja kie volt a tesztas labas, ezert senki sem mossa el, csak ha abban akar fozni. Tekintettel arra, hogy rovidtavú tartozkodasra szamitottunk en sem mosogattam el mindenki helyett. Ezeken a helyeken reggeli is van. Eleg egyszeru a menu: nescafe, tea, toast, vaj, jobb esetben lekvar is. Arrol is kulon papír volt a falon, hogy ne egyel sokat, mert akkor masnak nem marad, hihi. Ez a papíros dolog a lakasokban is visszatert, ahol a lakotarsak igy rogzitik a szabalyokat, pl: vedd le a cipod, huzd le a WCt, a papirt dobd be a WCbe és még egyéb evidens dolgok. Mármint nekem, persze ez a "cultural exchange".A lakasokrol meg annyit, hogy tegnap tobb belvarosi lakast is neztunk, egy a 33. emeleten volt, kilatassal a kikotore. Tok jo magasan lakni, latni az eget, kicsit mintha a hegyen lenne az ember. Nu, de meg egy szembetuno kozos vonasa ezeknek a helyeknek, hogy kinai a foberlo, és hogy rengeteg ember lakik a lakasban! A 2 bedroom, vagyis nappali + 2 szobas helyeken siman 2+2+2+2, azaz 8 ember elvan, beleertve a beepitett erkelyen, emeletesagyon alvo alberloket. Es egy csomo doboz, kinai import, soha nem fogjuk megtudni, mi van bennuk. Mert vegul egy ausztral csajtol vettunk ki egy szobat, erkellyel, egy kavezo folott. Vintage - azaz régi házban, antikolt butorzat, lepattant es kesz. De Parizs utan ez mar semmi, aki latta azt a furdoszobat, annak mondom, ez azert jobb :) Ma áttologattuk a butorokat, kitakaritottunk amennyire lehet es megvolt a kezdeti bevasarlas is. És most csavargunk kicsit a varosban, mert eddig ez masodlagos volt. Azert van mar foto az Operáról!

vasárnap, október 1

Hello Sydney

Szombat este megerkeztunk Sydney repterere. A vizumom nem stimmel, sokszor `2 minutes` varakozas utan kaptam egy 30 napos vizumot. Ezzel, es a magyarorszgai kovetseg papirjaval a heten el kell inteznem a turistavizumot az immigration office-ban. Nem lesz egyszeru :(
Szombat este elsetaltunk a kikotobe, nagy porges volt, csak eppen hullafaradtak voltunk. Vasarnap reggel eljottunk az elso hostelbol es Bronte Beachen letettuk a nagy zsakokat.
A szallaskeresessel eleg lassan haladtunk, az egesz napot buszon toltve megjartuk Bondi, Coogee es Maroubra Beacheket. Coogeen par perccel elottunk kivettek a szobat, Maroubran pedig nem volt butorozva, es 40 perc busszal a belvaros!
A kozlekedes kulonben nagyon furcsa. Metro helyett vonatok vannak, de a belso korben, ahol minden vonat jar, ott is akar 15 percet kell varni a kovetkezo vonatra. Olyan, mint a parizsi RER, 2 szintes, es semmi hangja sincs. A buszok a reggeli es esti csucs kivetelevel szinten 15-20 percenkent jarnak. Nem erzem meg, hogy lehet ilyen lassan elni, 15 perc alatt kb. 1-1,5 megallot le lehet gyalogolni. Vagy itt mindenki annyi laza es raer, hogy idoben elindul es turelmesen uldogel a megalloban?
Este egy masik hostelbe jottunk, egy sarokkal odebb a Kings Crosson. Itt ingyen van a net, hat este megint raugrottunk a gumifa portalra. Lett is izgalom, mire fel tizkor telefonaltunk es 23h lakasnezoben voltunk.
Ma majdnem bekoltoztunk. A hirdetesben szereplo 2 diak helyett este egy csalad fogadott, ma meg meg ket kinai berlo feltunt... mi meg el.