sandboarding @ Huacachina

Huacachina egy kis oázis a sivatagban, tiszta túristafalu, normális perui nem is lakik itt. A LP szerint olcsó a szállás, olyan hippifaluszerü. 2004-ben ez lehet, hogy még igaz volt, de most itt találtuk a legmagasabb szállásárakat (7$/fő). A kávézóbol, aminek a kertjében végül sátoroztunk, lehet bérelni sandboardot. Felmenni elég sokáig tart, mert mindig vagy fél lépést visszacsuszik az ember. A deszkán megmaradni sem olyan egyszerű. Reggel vagy 3 órát szórakoztunk és Erich is rákapott, pedig először nem izgatta a dolog. Napközben bementunk Icaba, a szomszedos városba (piac, net, bolt). Aztán este megint felrángattuk a deszkát egy düne tetejére és a naplementét onnan néztük meg. A városon kivül minden irányban csak homok ameddig a szem ellát, a maga módján ez is szép. Már szinte sötétben leszánkóztunk a homokon, ketten egy deszkán, a szemunk szánk tele homokkal, de nagyon kiráy volt!

Huacachina is a small oasis in the desert close to the city of Ica. An artificial place existing only for the pleasure of relaxing tourists. The 2004 LP says that if you are on a tight budget this is the right place. Well, probably it was. Nowdays, prices of accommodation equal to those at Machu Picchu. Anyways, we have a tent and have found a nice spot in the chill out garden of a cafe. After fed up with doing nothing you can rent a sandboard, climb the dunes (twice as long walk as it looks like) and then GO! The sandhills have their special beauty and the sunset is incredible on this place of nothing. The very best thing was when two of us on one board sledged down from a dune top.