Mindent a fülnek, semmit a szemnek

Digeridoo, vagyis fekete duda az elso ír telepesek elnevezése szerint. A gyarmatosítás kezdetén az aborigi törzsek töredéke használta csak ezt a hangszert. A hagyományos zenékben történeteket mesélnek el, ugrál a kenguru, megy utána a dingó, a krokodilra meg madárhang figyelmezteti oket. Ma már modern háttérzenére nyomják, de kis magyarázat után felismerhetoek voltak az állathangok a zenében. A digeridoot a bemutató után ki is próbálhattuk, Erichnek megszólalt :)
Késobb az operában meghallgattuk az ausztrál kamarazenekar matiné eloadását. Az épület belül a muvészetek palotájára emlékeztet, csak a színpad mögött is ülnek a nézok. A szünetben kávé/tea, tenger, Harbour bridge, nagyon jól nézett ki. Mivel jön a nyár, ez az évad utolsó eloadása volt a csapatnak. A végén 3 rövid darabot adtak, ízelíto a következo évre, igazi örömzene volt!
Hazaérve a thai lakótársaink megleptek, hogy foznek nekünk igazi thai vacsorát. Volt tom yam = csípos leves citromfuvel, galangával, chilivel. Osztriga szószos tofu spárgával és répával. Thai omlett és rengeteg rizs. Most én jövök nekik két vacsival, egyszer magyar és egyszer olasz, mert nem tudják, milyen egy jó pasta :) :) :)
Képek nincsenek, mert a gépet reggel leejtettem, agyrazkodast kapott és használhatatlan lett... :(