Elő Isla izé

Az Isla del Sol kiruccanás azért nem csak erről szólt.
Minden Copacabanában kezdődött, egy laza 4-5 órás túrázással, hogy elérjünk a faluba, ahonnan csónakot bérelhetünk. Volt kis kerülőút meg minden, de ahogy közeledtünk a cél féle, úgy estek a hajóárak is. Egyszercsak jött egy emberke, hogy márpedig ő egy huszasért (2,5USD) átvisz minket és a két coloradói arcot, akikkel együtt meneteltünk. Ez kihagyhatatlan ajánlat volt, egy órával sötétedés előtt. Emberünk elkezdett lapátolni, mi meg pakoltuk magunkra a ruhákat, ahogy csak tudtuk. Lement a nap, a tó elkezdett hullámozni (nem kicsit), mi meg hülyén néztünk egymásra a csónakban. Az ember evezett még egy kicsit, aztán rámutatott egy sziklára a sziget végében, hogy asszongya akkor az ott a kikötő. Kikötő, persze, annak aki hullákat akar eltüntetni. Komolyan gondolta. Ugrás, térdig víz, repül a zsák, fejlámpa ki, éjszakai kommandózás a sziklákon, hogy akkor merre van az arra (meg jó szigeten vagyunk egyáltalán?). Pár perc után a semmiből előtűnt egy 9 éves forma kissrác, elvezetett minket a faluba, egyenesen egy hostelhez.

Pre Isla thing
It all started in Copacabana with a 4-5 hour trekking. As we moved closer to the strait the boat prices were dropping and finally a guy came out with an unbeatable offer to take the the guys from Colorado and us to the Isla del Sol for 20 bolivianos (2.5USD). It was dusk and as he was rowing we kept onm putting up more and more layers. We reached the island in total darkness and rather seelike waves. He said we had arrived and should jump quickly to the rocks. Insane, shoes got wet and bags thrown out. After a few minutes a local boy picked us up and led us to a comfy hostel.