Aotearoa, a hosszú fehér felhő földje

A polinez szarmazasu maori hajosok 1000 korul erkeztek az eszki szigetre. Halasztak, vadasztak, a moak lassuak voltak, a maorik meg megettek a jovobeli kajajukat is.
A szigeteket 1642-ben fedezte fel a holland Abel Janszoon Tasman, a terulet neve Nieuw Zeeland lett. A britek kozul James Cook kapitany 1769-ben erkezett a keleti oblokbe. A szolgaloja latta meg eloszor a szarazfoldet, elneveztek rola egy felszigetet (Cape Young Nick). Az 1780-as evektol viszonylag bekes csencseles folyt. Peldaul levelekbol keszult, nagyon eros kotelet kaptak a hajosok, cserebe megtanitottak a puskaval banni a primitiv torzseket. A XIX. szazad elejen a maori torzsek kozott haborukra kerult sor, es eloszor az eszaki Ngapuhi torzset lotte szet a Ngāti Whātua torzs. Azok a szerecsetlenek eletukben eloszor lattak tuzfegyvert. Viszont gyorsan bevasaroltak nehanyat, es kicsit visszavertek eszakra, majd jol elvertek a deli szomszedaikat. Es igy tovabb a kovetkezo husz evben, kb 20000 maori elete aran (20%) a deli sziget also csucskeig mindenki megismerte a villamlo botot.