Kia ora

Szoval odahagytuk az anyakontinenst es atmozdultunk kicsit keletebbre, nevezetesen Uj-Zelandra, ahol a kovetkezo harom honapot tervezzuk tolteni. Mondhatnam ugy is, ez a target q4-6 idoszakra :) Ha mar itt tartunk akkor megosztom azt a felfedezesem is, hogy en vagyok a megtestesult globalis (ex)dolgozo, hiszen immarom a harmadik Vodas SIMet gyujtottem be a mai napon. Hat mi ez kerem, ha nem maga a lojalitas. Vagy csak szeretem az egyhangusagot - a lefedettseg itt is 97% :P
No, de most mar NZ. Tortenelemrol legyen eleg annyi, hogy mig az aborigik hagytak (majdnem)kiirtani magukat, addig a maorik harcoltak rendesen. A fold pedig a mai napig a szivuk csucske, igazi ertek. Eddig egyebkent csupa pozitiv dolgot hallottunk Uj-zelandrol es a kezdeti benyomasok is kellemesek. A beleponyilatkozat kitoltese peldaul amolyan nevelo celzatu. "Lehetsz hulye, de maradj oszinte", hirdeti a felirat (szabadforditas), meg a bombavizsgalat is mosolygos csevej kozepette tortenik. Most epp Petra volt piromangyanus:)
Gondoltuk leteszteljuk a helyi stoppolos viszonyokat, de meg csak setaltunk a megfelelo helyre. mikor mar fel is vett minket egy kisbusz, amivel egy felmaori mami eppen kiment a repteren (Voda) dolgozo kisfiaert. Mivel pedig isssszonyuan raert, nemcsak ot dobta haza, hanem minket is a varosba. Vegul is csak 50km oda-vissza. Auckland egyebkent kiraly, kicsit ausztral, kicsit lokott modern epuletek, sok park es zoldovezet. Semmi zsufoltsag, semmi kapkodas, es barmerre jarsz szuper zene szol. Extrakent meg legyen eleg annyi, hogy egy sorert nem kell kulon a bottleshop-ba menni.